Tartalom:

Időtartama
Igazolása
A biztosítási kötelezettség elbírálása
Munkaviszony az egyik és önálló tevékenység a másik államban
Az A1 igazolás igénylése
Biztosítási kötelezettség ideiglenes megállapítása
Kivétel megállapítása
Nyomtatvány
Jogszabályok

Időtartama

A két vagy több tagállamban párhuzamosan (egyszerre vagy váltakozva) tevékenységet folytató személy magyarországi biztosítási kötelezettség esetén addig marad a magyar társadalombiztosítási szabályok hatálya alatt, amíg párhuzamos tevékenységét változatlan körülmények között folytatja.

Igazolása

A magyarországi foglalkoztató székhelye vagy a biztosított lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv az A1 jelű igazolást legfeljebb egyszerre 24 hónapos érvényességgel adja ki, amely azonban kérelemre ismételten hosszabbítható a körülmények megváltozásáig vagy a tevékenység végéig.

Az A1 igazolás az erre rendszeresített - a www.neak.gov.huhonlapon elérhető - nyomtatványon, illetve a szükséges adatokat és nyilatkozatokat tartalmazó kérelemmel, (vagy  eMagyarország: Igénylőlap biztosítási igazoláshoz Magyarországon és egy másik államban párhuzamosan folytatott kereső tevékenység esetén) igényelhető.

A biztosítási kötelezettség elbírálása

A magyar jog alkalmazása megállapítható, mint a lakóhely szerinti tagállam joga vagy mint a munkáltató székhelye szerinti tagállam joga.

A lakóhely szerinti tagállam jogszabályainak alkalmazása:

  • A lakóhely szerinti tagállam jogszabályai akkor alkalmazandóak, ha a munkavállaló tevékenységének jelentős részét a lakóhely szerinti tagállamban végzi.

A jelentős tevékenység akkor állapítható meg, ha a munkavállaló belföldön folytatott tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát. A megyei/fővárosi kormányhivatal az elmúlt 12 hónap és a következő 12 hónap várható magyarországi, illetve más tagállambeli tevékenységét vizsgálja.

  • Alkalmazandó a lakóhely szerinti tagállam joga akkor is, ha a munkavállalót több vállalkozás foglalkoztatja és ezek székhelye több tagállamban található és ezen tagállamok közül egyik sem a lakóhely szerinti tagállam.
  • Abban az esetben is a lakóhely szerinti tagállam jogát kell alkalmazni, ha a munkavállaló tevékenységét két vagy több tagállamban, az Unió területén kívül letelepedett (pl. kínai) munkáltató számára végzi.

A munkáltató székhelye szerinti tagállam jogának alkalmazása:

A magyar jog, mint a munkáltató székhelye szerinti tagállam joga abban az esetben alkalmazandó, ha a lakóhely szerinti tagállamban nem áll fenn jelentős tevékenység. Ebben az esetben az alábbiak szerint alakul az alkalmazandó jog:

  • ha a munkavállalót egy magyarországi székhelyű munkáltató foglalkoztatja, akkor ezen munkáltató székhelye szerinti tagállam joga;
  • ha a munkavállalót több vállalkozás foglalkoztatja és ezek székhelye Magyarországon található;
  • ha a munkáltató vállalkozások székhelye több tagállamban található, amelyek közül az egyik a lakóhely szerinti tagállam, akkor a lakóhely szerinti tagállamtól eltérő tagállam joga alkalmazandó, amennyiben ez a magyar jog.

Munkaviszony az egyik és önálló tevékenység a másik államban

Amennyiben egy adott személy az egyik tagállamban munkaviszony keretében végez munkát, egy másik tagállamban önálló tevékenységet folytat, a biztosítási kötelezettségemindig a munkavégzés helye szerinti államban áll fenn – függetlenül a két tevékenység egymáshoz viszonyított arányától. Amennyiben a munkaviszony alapján a munkavégzés egyszerre több tagállamban is fennáll, a párhuzamos munkavégzésre irányadó szabályokat kell alkalmazni.

A magyar jogszabályok értelmében munkavállalónak minősül:

  • a munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
  • a társas vállalkozó, és
  • a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy.

Az A1 igazolás igénylése

Ha a munkavállaló, az önálló vállalkozó belföldi munkavégzése mellett, azzal egyidejűleg munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként másik tagállamban is végez munkát, a koordinációs rendeletek rendelkezései alapján a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkáltatójának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek az alábbi adatokat szolgáltatja:

  • természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, az önálló vállalkozó nyilvántartási száma,
  • a munkáltató(k) neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
  • a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám vagy szakmakód, amelynek megfelelő tevékenységet végez a munkavállaló a külföldi munkáltató részére, illetve amelynek megfelelő tevékenységet végez az önálló vállalkozó a másik államban,
  • ha a munkavállaló belföldön és a másik államban is munkavállaló, a belföldi és külföldi munkaviszonyához kapcsolódó munkaidő mértéke és munkabér (egyéb díjazás) összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya, és
  • ha az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is önálló vállalkozó, a belföldön és külföldön elért vállalkozói bevétel összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya.
  • Amennyiben a munkavállalót kizárólag egy munkáltató foglalkoztatja egyszerre vagy váltakozva több tagállamban, az A1 jelű igazolást a munkáltató is igényelheti.

A fenti adatok igazolására a munkavállalónak csatolnia kell a másik államban teljesítendő munkavégzés alapjául szolgáló, a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséről szóló szerződést, az önálló vállalkozónak az e tevékenysége folytatásához szükséges, vagy arra való jogosultságot igazoló okiratot.

Az A1 igazolás igénylőlapja innen letölthető.

vagy

eMagyarország: Igénylőlap biztosítási igazoláshoz Magyarországon és egy másik államban párhuzamosan folytatott kereső tevékenység esetén

Az egészségbiztosítási szerv a foglalkoztató kérelmét a kérelem benyújtását követően sommás eljárásban 8 napon belül, teljes eljárásban 60 napon belül bírálja el.

Amennyiben a kérelemnek helyt ad, A1 jelű nyomtatványt ad ki, azzal, hogy az alkalmazandó jogról szóló A1 jelű nyomtatvány hatósági bizonyítványnak számít, a kérelem elutasítása esetén határozatot hoz, mellyel szemben jogsérelemre történő hivatkozással közigazgatási per kezdeményezhető. Az illetékes egészségbiztosítási szerv elérhetőségéhez kérem adja meg a foglalkoztató irányítószámát:

Biztosítási kötelezettség ideiglenes megállapítása

Az Európai Unió területén kereső tevékenységet végző EU-állampolgár nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy valamely tagállam szabályai szerint ne legyen (kötelezően vagy önkéntesen) biztosított. Ennek érdekében a biztosítási kötelezettséget a tevékenység kezdő napjától meg kell határozni, abban az esetben is, ha a tevékenység körülményeiből a biztosítási kötelezettség nem egyértelmű:

  • amennyiben az adott személy tevékenységét csak egy tagállam területén végzi, annak szabályai szerint válik biztosítottá.
  • amennyiben az adott személy tevékenységét több tagállam területén végzi, ideiglenes jelleggel abban a tagállamban kell megállapítani a biztosítási kötelezettséget, amelyikben ezt az érintett személy kéri.
  • az érintett személy kifejezett kérelme hiányában a biztosítási kötelezettséget ideiglenes jelleggel a lakóhelye szerinti államban kell megállapítani.


A magyar szabályok szerinti biztosítási kötelezettség ideiglenes megállapítása esetén a foglalkoztatás helye vagy a biztosított lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv A1 jelű nyomtatványt ad ki 6 hónapos érvényességgel, melyen feltünteti, hogy a biztosítási kötelezettség megállapítása ideiglenes jellegű. Az egészségbiztosítási szerv az A1 jelű nyomtatvány egy példányát megküldi azon tagállam intézményének, amelynek területén a biztosított szintén végez kereső tevékenységet. Amennyiben a másik tagállam szerve az ideiglenes döntés kézhezvételtől számított 2 hónapon belül kifogással nem él, a biztosítási kötelezettség meghatározása véglegessé válik.

Amennyiben egy másik tagállam intézményével vita alakul ki a biztosítási kötelezettség meghatározásáról, az érintett intézmények egyeztetést folytatnak.

Amennyiben a felek az egyeztetés során megállapítják, hogy a másik tagállam joga alkalmazandó, a biztosítási kötelezettség megállapítsa a tevékenység kezdőnapjáig visszamenőleges hatályú.

Kivétel megállapítása

A koordinációs rendeletekben meghatározott szabályok alóli kivétel megállapítását a munkáltató az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK, 1139 Budapest, Váci út 73/A) kérheti a munkáltató, és a munkavállaló, valamint az önálló vállalkozó is. A kivétel megállapításának akkor lehet helye, ha a kivétel megállapítása hiányában olyan egyéb, különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn, amely indokolttá teszi a kivétel szabály alkalmazását.

A munkáltató kérelmét a honlapról, innen letölthető igénylőlapon, (vagy eMagyarország: Igénylőlap biztosítási igazoláshoz Magyarországon és egy másik államban párhuzamosan folytatott kereső tevékenység esetén) nyújtja be, és azzal egyidejűleg igazolja azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre tekintettel a kivétel megállapítását kéri.

Az NEAK, amennyiben a kérelmet támogatja, javaslatot tesz eseti kivétel-megállapításra a másik érintett tagállam erre kijelölt szervének. A másik tagállam hozzájárulása esetén az A1 jelű igazolást az NEAK adja ki a tevékenység időtartamára, de legfeljebb 5 éves érvényességgel.

Az igénylőlap innen letölthető!

vagy

eMagyarország: Igénylőlap biztosítási igazoláshoz Magyarországon és egy másik államban párhuzamosan folytatott kereső tevékenység esetén

Nyomtatvány:

Jogszabályok:

  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet, valamint a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet módosításáról szóló 465/2012/EU rendelet 1-2. cikk,
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet 14.;16. cikk,
  • a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 89-95. §-a