Tartalom:
Kik jogosultak kizárólag egészségügyi szolgáltatásra?
Kit kell belföldinek tekinteni?
Meddig áll fent az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a biztosítás megszűnését követően?
Jogszabályok
Kik jogosultak kizárólag egészségügyi szolgáltatásra?
A társadalombiztosítás szabályai alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult:
- a csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- az egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban (egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatás), időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy a nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül, a tanulói/hallgatói jogviszonya kezdetétől a diákigazolványra való jogosultsága megszűnéséig (a tanulói/hallgatói jogviszony szünetelése alatt is jogosultak),
- a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül, a tanulói/hallgatói jogviszonya kezdetétől a diákigazolványra való jogosultsága megszűnéséig (a tanulói/hallgatói jogviszony szünetelése alatt is jogosultak),
- a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül, a tanulói/hallgatói jogviszonya kezdetétől a diákigazolványra való jogosultsága megszűnéséig (a tanulói/hallgatói jogviszony szünetelése alatt is jogosultak),
- az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy a köznevelésért, a felsőoktatásért, a külpolitikáért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,
- az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll, vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, vagy általa fenntartott intézmény által alapított ösztöndíjban részesül,
- a megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik, az orvosszakértői szerv szakvéleménye kiállítása napjától jogosult, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát (2024-ben havi 80.040,- Ft-ot), ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,
- a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá magyar hatóság által a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
- a fogvatartott,
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján szociálisan rászorult, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- táncművészeti életjáradékban részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy (kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát),
- egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,
- az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett,
- a rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási járadékban vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási járadékban részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a hajléktalan,
- a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül.
Kit kell belföldinek tekinteni?
Társadalombiztosítási szempontból belföldi személynek kell tekinteni, aki:
- Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint,
- hontalan.
Belföldi
- az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultak esetén az a Magyarországon élő magyar állampolgár is,
- az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek esetén az a legalább egy éve Magyarországon élő magyar állampolgár is,
aki a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (5) bekezdése szerinti - a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosításra vonatkozó - bejelentést nem teljesített.
Meddig áll fent az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a biztosítási jogviszony megszűnését követően?
A magyar közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételek megszűnését követően, a fentiek szerint belföldinek minősülő személyek részére még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság.
Ha az egészségügyi ellátás megállapodáson vagy egészségügyi járulékfizetésen alapul, akkor azok megszűnését követően passzív jogon már nem jár az egészségügyi ellátásra való jogosultság.
Ha a biztosítás (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor a fentiek szerint belföldinek minősülő személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága további 45 napig marad fenn.
Ha a biztosítás (pl. munkaviszony) 45 napnál rövidebb volt a megszűnését megelőzően, akkor a fentiek szerint belföldinek minősülő személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága azzal – a 45 napnál kevesebb – időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt (pl. a 30 napig fennálló munkaviszony esetén 30 nappal).
Ha a jogosultsági feltétel (pl. munkaviszony) megszűnését megelőzően az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, azonban előtte volt 45 napnál hosszabb ideig fennálló jogosultság, és ezek közt max. 30 nap telt el, akkor a – fentiek szerint belföldinek minősülő személy – egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága az utolsó feltétel megszűnését követően még 45 napig marad fenn.
Jogszabályok:
- 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről érintett szakaszok: 4. § 1. pont, 22. §
- 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól; érintett szakaszok: 6. § (2) 29. § (9)-(10)
- 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról; érintett szakasz: 12-12/A. §
- 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról; érintett szakasz: 54. §
- 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról, érintett szakasz: 2. § (1)