Tartalom
Mi tartozik a meddőségkezelési eljárások körébe?
Mikor indokolt valamely meddőségkezelési eljárás elvégzése?
A beavatkozást megelőző vizsgálatokhoz szükség van beutalóra? Ki utalhat be az egyes vizsgálatokra?
A szükséges gyógyszerek milyen támogatásban részesülnek?
Művi meddővé tételt követően változik a meddőségkezelési eljárás igénybe vételére való jogosultság?
Hol vehetők igénybe a közfinanszírozott meddőségkezelési eljárások?
Összesen hány kezelés és milyen időközönként vehető igénybe a társadalombiztosítás terhére?
Van-e életkori korlát a mesterséges megtermékenyítési eljárások elvégzésére?
Kell-e várakozásra számítani? Mi az az intézményi regisztrációs lista?
Közfinanszírozott szolgáltató kérhet térítési díjat a pácienstől?
Kaphatok részletesebb tájékoztatást?
Jogsérelem gyanúja esetén kihez fordulhatok?
Mi tartozik a meddőségkezelési eljárások körébe?
Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként kizárólag az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 166. § (1) bekezdésében felsorolt módszerek alkalmazhatók:
- testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,
- a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel,
- ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,
- embrióadományozással végzett embrióbeültetés,
- a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer.
A testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés különböző módszerekkel végzett eljárására az in vitro fertilizáció (röviden: IVF), a mesterséges ondóbevitelre az inszemináció kifejezés is használatos.
Mikor indokolt valamely meddőségkezelési eljárás elvégzése?
Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet) tartalmazza a beavatkozások elvégzésének szabályait, többek között azokat az orvosi indikációkat (javallatokat), melyek fennállása esetén valamely reprodukciós eljárás orvosilag indokolt és elvégezhető.
A reprodukciós eljárás elvégzésére irányuló szakorvosi javaslatot szülész-nőgyógyász szakképzettségű szakorvos jogosult megadni andrológus szakorvos véleményének figyelembevételével. A javaslat a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott, alábbi esetekben adható meg:
| Az asszisztált reprodukciós beavatkozások javallatai | ||
| In vitro fertilizáció és embriótranszfer (IVF-ET) | - igazoltan mindkét oldalt lezárt vagy hiányzó petevezeték, | |
| In vitro fertilizáció és embriótranszfer adományozott vagy saját célra lefagyasztott ivarsejtekkel | Adományozott vagy saját célra lefagyasztott spermiummal | - igazoltan mindkét oldalt lezárt vagy hiányzó petevezeték, - nem korrigálható petevezeték károsodás, - a petevezeték működésének zavarával társult endometriózis, - immunológiai eredetű meddőség, - ismeretlen eredetű meddőség, - irreverzibilis azoospermia, - súlyos oligo-terato-asthenozoospermia (OTA-szindróma), - nem korrigálható ejakulációzavar, - herék veleszületett vagy szerzett hiánya, - herék atrophiája, - a hímivarsejtek mutációs elváltozásának lehetősége (pl. kemo- vagy sugárterápia következtében), - súlyos örökletes megbetegedés átörökítésének lehetősége, - saját hímivarsejttel végzett többszöri sikertelen ICSI (MESA, TESA), - Rh-negatív vércsoportú izoimmunizált nőbeteg. |
| Adományozott vagy saját célra lefagyasztott női ivarsejttel | Adományozott női ivarsejttel: - a petefészekműködés hiánya (korai petefészek kimerülés, rezisztens petefészek tünetegyüttes, kemo- vagy sugárterápia) következtében kialakult korai menopauza, - a petefészek szerzett hiánya, - gonaddiszgenezis, - súlyos örökletes megbetegedés átvitelének lehetősége, - többszöri sikertelen IVF-ET vagy ICSI kezelés, - előrehaladott életkor | |
| Saját célra lefagyasztott női ivarsejttel: - daganatos betegség gonadotoxikus kezelését követően, - elektív oophorectomia végrehajtását követően, - veszélyes, fokozottan veszélyes vagy egészségkárosító munkakörben foglalkoztatott személynél, ha az ebből eredő sérülés, egészségromlás a termékenységet károsította. | ||
| Embriótranszfer adományozott embrióval | - a férfi és a nő együttes infertilitása, - a pár mindkét tagjának súlyos örökíthető genetikai terheltsége, - a férfi vagy a nő meddősége és legalább egyoldali genetikai terheltség, - adományozott petesejttel vagy hímivarsejttel végzett assszisztált reprodukciós eljárások ismételten sikertelennek bizonyultak. | |
| Gaméta intrafallopiális transzfer (GIFT) | - immunológiai eredetű meddőség, - andrológiai eredetű meddőség, - ismeretlen eredetű meddőség, - endometriózis - funkcionálisan ép petevezető mellett. | |
| In vitro fertilizáció és intratubáris Pronucleáris stádium transzfer (PROST) | - immunológiai eredetű meddőség, - andrológiai eredetű meddőség, - ismeretlen eredetű meddőség, - endometriózis, - funkcionálisan ép petevezető mellett. | |
| Intracitoplazmatikus spermium injektálás (ICSI) | Intracitoplazmatikus spermium injektálás (ICSI) | - súlyos andrológiai eredetű meddőség, a módszer jellege az andrológiai lelet függvénye, a választott típus az andrológus szakorvos véleményének megfelelő, - a hímivarsejtek előkészítés utáni száma nem éri el az 500 000-et, - korábbi két sikertelen IVF-ET beavatkozás. |
| Intracitoplazmatikus spermium injektálás és mikrosebészeti mellékherei (epididymális) sperma aspiráció (ICSI-MESA) | - vas deferens veleszületett kétoldali hiánya, | |
| Intracitoplazmatikus spermium injektálás és herei (testicular) sperma extrakció (ICSI-TESA) | - MESA elvégzését lehetetlenné tevő hegesedés, | |
| Asszisztált hatching (AH) | - 35 évnél idősebb életkor, | |
| Embriófagyasztás | In vitro fertilizáció embriófagyasztással | - petefészek túlstimulációs szindróma veszélye esetén a petesejtek leszívását és megtermékenyítését követően, |
| In vitro fertilizáció és embriótranszfer, embriófagyasztással | - a pár megfelelő rendelkezése alapján, - a létszám feletti (visszaültetésre nem került) embriók későbbi ciklusban történő visszaültetésére, | |
| Embriótranszfer fagyasztva tárolt embrió felolvasztását követően korábbi kezelési ciklusból fagyasztva tárolt préembriók visszaültetése a teljes kezelt ciklus megismétlése nélkül. | ||
| Megtermékenyítés és embriótranszfer fagyasztva tárolt női ivarsejt felolvasztását követően - korábbi kezelési ciklusból fagyasztva tárolt női ivarsejt felolvasztása, megtermékenyítése és az így létrejött embrió (embriók) visszaültetése a teljes kezelt ciklus megismétlése nélkül. | ||
| Mesterséges ondóbevitel | A férj vagy élettárs hímivarsejtjeivel (AIH) vagy (AIP) | - a hüvelybe történő ejakuláció képtelensége (pszichogén vagy organikus impotencia, vaginális diszfunkció, súlyos hipospadiázis, retrográd ejakuláció), |
| Idegen férfi hímivarsejtjeivel (AID) | - irreverzibilis azoospermia, | |
Amennyiben szakmailag indokolt, a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (1) bekezdése alapján emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás (reprodukciós eljárás) házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél, illetve az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 165. §-ának c) pontja szerinti egyedülállóvá vált nőnél (a továbbiakban: kérelmező) akkor végezhető el, ha:
„a) legalább két egymástól független – a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges orvosi vizsgálatokon alapuló – szakorvosi szakvélemény alátámasztja, hogy a valamelyik félnél vagy mindkét félnél együttesen fennálló egészségi ok(ok) következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat,
b) a nő a reprodukciós kor felső határát nem érte el,
c) a kérelmezők nem állnak egymással olyan rokoni kapcsolatban, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:12. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a házasságot érvénytelenné teszi, és ezt írásbeli nyilatkozatukkal alátámasztják,
d) a kérelmezők hitelt érdemlően igazolják
da) a meddőség kezelésére irányuló egyéb módszerek eredménytelenségét, és
db) a (2) bekezdésben foglalt kizáró okok nem állnak fenn,
e) a 2. § (4) bekezdés szerinti feltétel teljesül (a reprodukciós eljárás elvégzésére jogosult szervezeti egység vezetője meggyőződik a reprodukciós eljárás indikációjának helyességéről és ezt a beavatkozás megkezdése előtt a programdokumentációban rögzíti),
f) valamennyi feltétel együttes fennállása esetén az alkalmazott eljárással orvosilag megalapozott esélye van egészséges gyermek fogamzásának és megszületésének.”
Az 1. § (2) bekezdésben foglalt kizáró okok alapján nem végezhető el a reprodukciós beavatkozás:
„a) ameddig bármelyik kérelmező a gyermek életét, egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető valamely megbetegedésben szenved, vagy fertőző megbetegedés kórokozóját hordozza;
b) ha a létrejövő terhesség a kihordó anya életét súlyosan veszélyezteti, illetőleg abból nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem születhet.”
A felsorolt feltételek teljesülésének megállapítása minden esetben szakorvosi kompetenciába tartozik, azaz a szakorvos joga és felelőssége annak eldöntése, hogy valamely reprodukciós eljárás elvégzésével megalapozott esélye van-e egészséges gyermek fogamzásának és megszületésének.
Milyen meddőségkezelési eljárások és azokhoz kapcsolódóan milyen vizsgálatok vehetők igénybe a társadalombiztosítás terhére?
Amennyiben a szakorvos a reprodukciós eljárás elvégzését indokoltnak tartja, és annak jogszabályban rögzített feltételei teljesülnek, az egyéni eset mérlegelése alapján választható meg a kezelés legmegfelelőbb módja, amelyet a páciens – megfelelő tájékoztatás alapján – elfogad. A szükséges orvosi és laboratóriumi vizsgálatokat, beavatkozásokat, illetve azok sorrendjét a kezelőorvos tudományos bizonyítékok alapján, illetve az elfogadott és hivatalos szakmai irányelvekben rögzített ajánlások figyelembe vételével mérlegeli.
A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a alapján a meddőség megállapítására és kezelésére irányuló, e rendelet szerinti egészségügyi szolgáltatás – figyelemmel a 30/1998. (VI. 24.) NM rendeletre – csak orvosi indikáció alapján, az Egészségbiztosítási Alapból e feladatra finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál vehető igénybe térítés-mentesen.
A Rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a meddőség kezelése körébe tartozik:
„a) az orvosi vizsgálatok közül:
aa) a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges orvosi vizsgálat,
ab) az ivarsejtek adományozását megelőző, a donor egészségi állapotának és genetikai alkalmasságának megállapítását célzó orvosi vizsgálatok,
ac) a tárolt ivarsejtek tárolás és felhasználás előtti orvosi vizsgálata,
ad) az embrióadományozást megelőző – a recipiensre és az embrióra vonatkozó – vizsgálatok;
b) az ivarszervek reprodukciós funkcióját javító kezelések;
c) az emberi reprodukcióra irányuló különleges beavatkozások közül
ca) a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,
cb) az ivarsejt adományozásával vagy saját célra lefagyasztott ivarsejt felhasználásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,
cc) embrióadományozással végzett embrióbeültetés, valamint
cd) a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer,
ce) a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel végzett mesterséges ondóbevitel
cf) adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel.”
Mivel a meddőség kezelése körében elvégezhető orvosi vizsgálatokat és kezelési módszereket a jogszabály nem nevesíti, így a társadalombiztosítás terhére bármely, orvosszakmailag kötelező vagy szükségesnek ítélt, közfinanszírozásba befogadott eljárás igénybe vehető a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) annak végzésére szerződött szolgáltatóknál.
A beavatkozást megelőző vizsgálatokhoz szükség van beutalóra? Ki utalhat be az egyes vizsgálatokra?
Főszabály szerint az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott egészségügyi szakellátásokat érvényes orvosi beutalóval lehet térítésmentesen igénybe venni – ez alól a jogszabály határoz meg kivételeket: a biztosított orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybe venni többek közt a szakorvosi rendelő által nyújtott nőgyógyászati szakellátást.
A beutalás részletszabályait a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. (a továbbiakban: Ebtv. Vhr.) rendelet rögzíti.
Bizonyos laboratóriumi vizsgálatokat csak a járóbeteg-szakellátás, illetve a fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa rendelhet el, azok Egészségbiztosítási Alap terhére történő elvégzésére háziorvos beutalót nem adhat ki.
Fentieken túl, az Ebtv. Vhr. 5. § (1) pontjában megfogalmazott szabály alapján „(…) a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges vizsgálatokat a biztosított szülész-nőgyógyász vagy urológus szakorvos beutalása alapján veheti igénybe.”
A szükséges gyógyszerek milyen támogatásban részesülnek?
Társadalombiztosítási támogatás és ármegállapítás szempontjából a hazai gyógyszerválaszték két nagy csoportja a közfinanszírozásban részesülő („támogatott”), illetve közfinanszírozásban nem részesülő („nem támogatott”) gyógyszerek. A támogatás mértéke gyógyszerenként egyedileg megállapított, a gyógyszer árának fennmaradó része pedig a beteget terheli. A támogatásban részesülő készítmények publikus nyilvántartása (PUPHA) a NEAK honlapján érhető el.
A meddőség kezelése során használt, támogatott gyógyszerkészítmények árához nyújtott támogatások eltérőek lehetnek a kezelés közvetlen céljának függvényében (gyulladásellenes kezelés, hormonális problémák kezelése, tüszőérés gyógyszeres stimulációja, endometriózis kezelése).
Az egyes gyógyszercsoportok esetében adható támogatások mértékét a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete határozza meg. Kiemelendő, hogy ezen ESzCsM rendelet 3. számú mellékletének 36. pontja alapján az intézményi regisztrációs listán szereplő, bizonyítottan meddő nők in vitro fertilizációs kezeléséhez, a kijelölt intézmények szülész-nőgyógyász szakorvosa által felírt készítmények ára 90%-os támogatásban részesül.
Konkrét gyógyszerek támogatásának mértékéről és a beteg által fizetendő összegről a kezelőorvos részletesebb tájékoztatást adhat.
Ki és milyen esetben jogosult valamely meddőségkezelési eljárást a társadalombiztosítás terhére igénybe venni?
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. LXXXIII. törvény 2. § (1) bekezdése szerint az egészségbiztosítási ellátások közül az egészségügyi szolgáltatások az egészségi állapot által indokolt mértékben vehetők igénybe.
A Rendelet 1. §-ának megfelelően a meddőség megállapítására és kezelésére irányuló egészségügyi szolgáltatás csak orvosi indikáció alapján, az Egészségbiztosítási Alapból e feladatra finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál vehető igénybe térítésmentesen, amennyiben a beteg az egyéb feltételeknek is megfelel, és Magyarországon térítésmentes ellátásra egyébként jogosult.
Amennyiben testen kívüli megtermékenyítéssel és embrióbeültetéssel végzett reprodukciós eljárást (IVF) kezdenek el, a beavatkozás végzésére jogosult egészségügyi szolgáltató köteles a biztosítottat intézményi regisztrációs listára felvenni. Amennyiben a biztosított nem szerepel a regisztrációs listán, az ellátás nem vehető igénybe a közfinanszírozás terhére.
A Rendelet 2/A. § (2a) bekezdése alapján az emberi reprodukcióra irányuló különleges beavatkozások, valamint az ivarsejt- illetve embrióletét a kötelező egészségbiztosítás terhére a nő reprodukciós kora felső határának eléréséig, de legfeljebb 45. életéve betöltéséig kezdhetők meg.
Az emberi reprodukcióra irányuló különleges beavatkozások megszakításuk esetén a Rendelet 3. § (2) bekezdése értelmében térítésmentesen akkor vehetők igénybe, ha a megkezdett beavatkozás megszakításának orvosi indoka volt, vagy a megkezdett beavatkozás megszakítására az egészségügyi szolgáltatóra visszavezethető indok miatt került sor.
A vonatkozó jogszabályokban nincs megkötés arra vonatkozóan, hogy hányadik gyermek vállalása érdekében lehetséges közfinanszírozottan igénybe venni a meddőségkezelési eljárásokat. Tehát azonos szabályok vonatkoznak azokra is, akiknek már van(nak) (akár természetes fogantatásból született) gyermeke(i).
Egyedülállóvá vált vagy egyedülálló nőknél is fennáll a jogosultság a meddőségkezelési eljárásokra?
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 167. § (1)-(4) bekezdései alapján reprodukciós eljárás házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél végezhető el (élettársak esetén reprodukciós eljárás csak abban az esetben végezhető, amennyiben az élettársak egyike sem áll házastársi kapcsolatban és az élettársi kapcsolat fennállásáról az élettársak közokiratban nyilatkoznak).
Egyedülállóvá vált nő esetében (akinek házastársi/élettársi kapcsolata a reprodukciós eljárás megkezdését követően szűnt meg) a reprodukciós eljárás – amennyiben a női ivarsejt megtermékenyítése már megtörtént – a házastársi/élettársi kapcsolat megszűnése után tovább folytatható.
Egyedülálló nő esetében (az a nagykorú nő, aki a reprodukciós eljárás megkezdésekor nem áll házastársi, élettársi kapcsolatban) a reprodukciós eljárás akkor végezhető el, amennyiben a nő életkora vagy egészségi állapota (meddőség) következtében gyermeket természetes úton nagy valószínűséggel nem vállalhat.
Művi meddővé tételt követően változik a meddőségkezelési eljárás igénybe vételére való jogosultság?
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (6) bekezdésének h) és j) pontja értelmében nem vehetők igénybe közfinanszírozottan a nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel következményeinek elhárítására, illetve az eredeti állapot visszaállítására irányuló egészségügyi szolgáltatások.
A Rendelet 1. §-ának megfelelően a meddőség megállapítására és kezelésére irányuló egészségügyi szolgáltatás csak orvosi indikáció alapján, az Egészségbiztosítási Alapból e feladatra finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál vehető igénybe térítésmentesen, amennyiben a beteg az egyéb feltételeknek is megfelel, és Magyarországon térítésmentes ellátásra egyébként jogosult. A Rendelet 4. §-a értelmében az, aki nem orvosi indikáció alapján vette igénybe a művi meddővétételre irányuló szolgáltatást, a meddőség kezelése körébe tartozó szolgáltatásokat csak a teljes térítési díj megfizetése mellett veheti igénybe.
Amennyiben a meddővé tétel orvosszakmai indokkal történt, és a meddőség kezelésének fentebb részletezett feltételei teljesülnek, az közfinanszírozottan elvégezhető.
Hol vehetők igénybe a közfinanszírozott meddőségkezelési eljárások?
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 167. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően reprodukciós eljárás megfelelő szakorvosi javaslatra, az eljárás lefolytatására kiadott működési engedély alapján jogosult egészségügyi szolgáltatónál végezhető. A beavatkozások közfinanszírozott formában a NEAK-kal e feladatra szerződött szolgáltatóknál vehetők igénybe.
Az inszemináció közfinanszírozott formában történő végzésére nincs érvényben külön intézményi megkötés, azaz bármely szerződött szolgáltatónál, amely a szükséges feltételekkel rendelkezik, elvégezhető a beavatkozás. (A finanszírozói adatok alapján jellemzően a megyei intézményekben hozzáférhető a szolgáltatás.)
Alábbi táblázat tartalmazza azokat a NEAK-kal szerződött egészségügyi szolgáltatókat és helyszíneket, ahol a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés módszereivel (IVF, ICSI) végzett mesterséges megtermékenyítési eljárások is igénybe vehetők közfinanszírozott formában:
| Megye | Város | Intézmény név |
| Baranya megye | Pécs | Pécsi Tudományegyetem |
| Budapest | Budapest | Forgács Intézet Egészségügyi és Szolgáltató Kft. |
| Budapest | Budapest | KAÁLI Ambuláns Nőgyógyászati Intézet Kft. |
| Budapest | Budapest | Semmelweis Egyetem |
| Budapest | Budapest | Sterilitás Egészségügyi Ellátó Kft. |
| Budapest | Budapest | Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak |
| Csongrád megye | Szeged | KAÁLI Ambuláns Nőgyógyászati Intézet Kft., Szeged |
| Csongrád megye | Szeged | Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ |
| Győr-Moson-Sopron megye | Győr | KAÁLI Ambuláns Nőgyógyászati Intézet Kft., Győr |
| Hajdú-Bihar megye | Debrecen | Debreceni Egyetem Klinikai Központ |
| Somogy megye | Kaposvár | Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház |
| Veszprém megye | Tapolca | Pannon Reprodukciós Intézet és Szolgáltató Kft. |
Összesen hány kezelés és milyen időközönként vehető igénybe a társadalombiztosítás terhére?
A Rendelet 2. § (1) bekezdésének c) pontja alapján
- házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel, illetve adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitelből legfeljebb hat beavatkozás,
- saját célra lefagyasztott ivarsejt felhasználásával, ivarsejt- vagy embrióadományozással, női ivarsejt megtermékenyülését, megtermékenyíthetőségét, megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszerrel végzett testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés esetén legfeljebb öt teljes, az embrió beültetésével végződő beavatkozás végezhető el (ideértve az eljárások során keletkezett, fagyasztva tárolt embriók beültetését is, ha azok a korábbi eljárások során kerültek fagyasztásra).
- mesterséges ondóbevitel eredményeként legalább egy gyermek élve születik, úgy további négy teljes beavatkozás vehető igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére.
- testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés fenti eseteiben, öt teljes, az embrió beültetésével végződő beavatkozás eredményeként legalább egy gyermek élve születik, úgy további négy teljes beavatkozás vehető igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére.
A testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés esetén a beavatkozások igénybevételére az alábbiak szerint kerülhet sor:
Az első olyan gyermek megszületése céljából, akinek fogantatása testen kívüli megtermékenyítéssel történik, összesen 5 beavatkozás vehető igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére:
- azok esetében is, ahol természetes úton fogant gyermek már született korábban;
- az 5 beavatkozásba csak az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott beavatkozások számolódnak bele, a magánfinanszírozással igénybe vett beavatkozások nem;
- kizárólag a teljes, az embrió beültetésével végződő beavatkozásokat kell figyelembe venni, így ha a beavatkozás a beültetést megelőzően esetlegesen megszakad, az nem csökkenti a közfinanszírozottan igénybe vehető ciklusok számát.
Amennyiben az elvégzett 5 beavatkozásból nem születik élő gyermek, az Egészségbiztosítási Alap terhére több beavatkozás nem vehető igénybe.
Amennyiben az elvégzett 5 beavatkozásból legalább egy gyermek élve születik, úgy további 4 teljes beavatkozás vehető igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére:
- amennyiben az 5 beavatkozásból valamelyik sikeres, akkor keletkezik a jogosultság a további gyermek(ek) megszületése érdekében újabb, legfeljebb 4 beavatkozásra,
- a további 4 beavatkozásra való jogosultság független attól, hogy az első gyermek megszületése érdekében igénybevett 5 beavatkozásból hányadik beavatkozás végződött élveszületéssel (azaz ugyanúgy további 4 beavatkozásra jogosult az is, akinek már az első beavatkozás sikeres volt és az is, akinek a harmadik, vagy esetleg csak az ötödik beavatkozás volt sikeres)
- amennyiben a második (harmadik) gyermek megszületése érdekében a négy beavatkozásból valamelyik sikeres, akkor a harmadik (illetve további) gyermek megszületése érdekében jogosultság keletkezik újabb 4 beavatkozásra
- amennyiben a következő gyermek érdekében igénybevett 4 beavatkozás egyike sem végződik élveszületéssel, azután már nem keletkezik további beavatkozásokra való jogosultság az Egészségbiztosítási Alap terhére.
A további 4 közfinanszírozott ciklus igénybevételére azok is jogosultak, akiknek az 5 ciklus valamelyikéből a Rendelet ez irányú módosításának hatályba lépését (2017. október 1-ét) megelőzően született gyermeke.
A Rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés térítésmentesen évente több alkalommal, de legalább az egyes beavatkozások közötti három hónapos időközökkel vehetők igénybe.
Van-e életkori korlát a mesterséges megtermékenyítési eljárások elvégzésére?
A Rendelet 2/A. § (2a) bekezdése alapján az emberi reprodukcióra irányuló különleges beavatkozások, valamint az ivarsejt- illetve embrióletét a kötelező egészségbiztosítás terhére a nő reprodukciós kora felső határának eléréséig, de legfeljebb 45. életéve betöltéséig kezdhető meg.
Ennek alapján a betöltött 45. életév előtt megkezdett beavatkozás-sorozat társadalombiztosítás által finanszírozott, így ha az adott ciklus befejező elemeként a megtermékenyített embriók beültetésére orvosi indokból csak a 45. életév betöltését követően kerül sor, az közfinanszírozott formában igénybe vehető.
Kell-e várakozásra számítani? Mi az az intézményi regisztrációs lista?
A szerződött egészségügyi szolgáltatók a társadalombiztosítás terhére tervezett beavatkozásokat a rendelkezésre álló kapacitásaik alapján ütemezik, így az aktuálisan elvégzendő ellátásokra intézményenként eltérő várakozást követően kerülhet sor. A várakozási időt és a betegellátás sorrendjét ezen felül az egyes páciensek egyéni tényezői is befolyásolhatják.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5/B. § t) pontja alapján intézményi regisztrációs lista: az egészségügyi szolgáltatónál az intézményi várólistától elkülönítetten vezetett lista egyes ellátások, egymással összefüggő ellátások, vagy ellátás sorozatok tervezése és ütemezése érdekében. Amennyiben testen kívüli megtermékenyítéssel és embrióbeültetéssel végzett reprodukciós eljárást (IVF) kezdenek el, a beavatkozás végzésére jogosult egészségügyi szolgáltató köteles a biztosítottat intézményi regisztrációs listára felvenni a további szükséges ellátási feladatok tervezése és ütemezése érdekében.
Az intézményi regisztrációs lista nem várakozási lista, azaz a biztosított nem attól az időponttól kezdődően kerül a listára, amikor az igény az ellátás iránt megjelenik, hanem csak azt követően, hogy az ellátás elvégzésére jogosult egészségügyi szolgáltató az IVF program megvalósítását az adott biztosított esetében elkezdi.
Tekintettel arra, hogy az ellátás több alkalommal vehető igénybe közfinanszírozottan, így minden egyes eljárás-sorozat alkalmával szükséges a biztosítottat regisztrálni, azaz új megtermékenyítési eljárás-sorozat indításakor a regisztrációt is meg kell ismételni. A regisztráció egy adott szolgáltató listájára történik, így amennyiben időközben a biztosított szolgáltatót vált, a regisztrációt az új szolgáltatónak is el kell végeznie.
Amennyiben a biztosított nem szerepel a regisztrációs listán, az ellátás nem vehető igénybe a közfinanszírozás terhére.
Közfinanszírozott szolgáltató kérhet térítési díjat a pácienstől?
A szerződött egészségügyi szolgáltatók a közfinanszírozott ellátás mellett jellemzően magánfinanszírozás keretében is végeznek IVF kezeléseket. A szolgáltató köteles a közfinanszírozott rendelési időt és a magánrendelési időt elkülönítetten kezelni, illetve a biztosítottat a társadalombiztosítás keretében is igénybe vehető ellátásokról megfelelően tájékoztatni.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. § (9) bekezdése alapján: „(9) Az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles a beteget – amennyiben állapota lehetővé teszi – arról tájékoztatni, hogy a vizsgálat és az azt követő ellátás térítési díját meg kell téríteni, ha a vizsgálat eredménye szerint sürgős szükség nem áll fenn és az ellátás költségének fedezete a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül sincs biztosítva.”
Tekintettel arra, hogy a közfinanszírozott ellátások fentebb részletezett okokból esetlegesen csak hosszabb várakozási idővel végezhetők el, a várakozás elkerülése érdekében igénybe vett szolgáltatás magánfinanszírozott ellátásnak minősül, azaz annak felmerült költségei a pácienst terhelik függetlenül attól, hogy egyébként a társadalombiztosítás terhére (is) elvégezhető beavatkozásra került sor. Ilyen esetekben egyedi méltányossági kérelem benyújtására, utólagos biztosítói költségtérítésre nincs lehetőség, tekintettel arra, hogy egyébként közfinanszírozott ellátásról van szó.
Van lehetőség az egyéni költségek csökkentésére, illetve egyedi méltányosságból történő elbírálásra a mesterséges megtermékenyítés eljárásai esetében?
A társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek árához – az egyén sajátos helyzetének figyelembe vételével, a közös társadalmi kockázatviselés és a méltányosság elve alapján, az Egészségbiztosítási Alap nyújtotta keretek közt – a NEAK egyedi támogatást nyújthat. E támogatás akkor adható, ha a páciens a támogatott gyógyszerek közül megfelelő eredményességgel egyikkel sem kezelhető, gyógyítható, vagy ezek használatával életminőségében jelentős javulás nem következik be. Ez esetben kérelmet szükséges benyújtani a NEAK-hoz, ennek részletszabályai és a kitöltendő dokumentumok elérhetők a NEAK honlapján.
A támogatott gyógyszerek (így a meddőség kezelésére szolgáló szerek) egy része esetében is igénybe vehető a közgyógyellátás. A közgyógyellátás szociális juttatás, amely a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátások beteg által fizetendő térítési díjához nyújt hozzájárulást. A közgyógyellátást a járási hivatalnál lehet kérelmezni, ahol hatósági eljárás során megvizsgálják a jogosultsági feltételeket és megállapítják a gyógyszerkeretet.
Olyan ellátás vonatkozásában, amely a jogszabályi feltételek teljesülése esetén közfinanszírozottan igénybe vehető, nem nyújtható be egyedi méltányossági kérelem, így a mesterséges megtermékenyítés esetében sem. A biztosítottak költségeinek utólagos megtérítésére a NEAK-nak a hatályos jogszabályok alapján nincs lehetősége.
Kaphatok részletesebb tájékoztatást?
A páciens tájékoztatáshoz való jogát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. §-ában foglaltak rögzítik:
„13. § (1) A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra.
(2) A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon
a) egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,
b) a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,
c) a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,
d) a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,
e) döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,
f) a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,
g) az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,
h) a további ellátásokról, valamint
i) a javasolt életmódról.
(3) A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre.
(4) A betegnek joga van megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait.”
A fentiekkel kapcsolatos kezelőorvosi és az intézményi tájékoztatáson túl a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5. §-a értelmében az egészségbiztosító (NEAK) tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez. Ezzel, illetve a finanszírozással kapcsolatban felmerült kérdés esetén forduljon bizalommal a NEAK-hoz:
Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
Cím: 1139 Budapest, Váci út 73/A
Központi telefonszáma: (+36-1) 350-2001
E-mail: neak@neak.gov.hu
Honlap: http://www.neak.gov.hu
Jogsérelem gyanúja esetén kihez fordulhatok?
Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) az Emberi Erőforrások Minisztériuma önálló szervezeti egységeként működik a beteg-, ellátott-, gyermekjogokkal kapcsolatos állampolgári jogok integrált érvényesítésének érdekében. A kapcsolódó feladatokat az országos jogvédői hálózat keretében megyei illetékességgel működő betegjogi képviselők látják el.
A betegjogi képviselők az egészségügyi ellátórendszer valamennyi, hatósági működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató szolgáltatásait (alapellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-szakellátás, egyéb egészségügyi ellátások) igénybe vevők számára elérhetők, a 100 ágyasnál nagyobb kapacitású fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatóknál fogadóórát tartanak.
Az illetékes betegjogi képviselő elérhetőségéről információkat az egészségügyi szolgáltatónál, továbbá az IJSZ honlapján találhat.