Adatvagyon

(2017.05.25.)

Az információs rendszer védelmén túl, az adatok védelme is kiemelkedő jelentőséggel bír, figyelemmel arra, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) nyilvántartásaiban többnyire személyes adatokat kezel, melyek védelme törvényileg kötelező, így az adatkezelőnek biztosítania kell az érintettek magánszférájának védelmét. Ez azt jelenti, hogy az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok betartásához szükségesek.

Megjegyezni szükséges továbbá, hogy a NEAK által vezetett egyes nyilvántartásokat képező adathalmaz az egészségbiztosítási ágazatot megtestesítő nemzeti adatvagyon körébe tartozik, mely integritásának és hozzáférhetőségének védelméhez kiemelt közérdek fűződik, vagy annak védelmét az adatalanyok alapjogainak védelme indokolja. Tehát az egészségbiztosítási ágazat részét képező nemzeti adatvagyon megsemmisülése esetén az egészségbiztosítási rendszer megbénulna (pl.: ha nem lehetne jogviszony ellenőrzést végezni, az egészségügyi ellátási rendszer megbénulna), mely a közérdeket súlyosan veszélyeztetné.


Tartalom:

Mi az adatvédelem – avagy mitől védjük adatainkat?
Milyen adatokat kezel a NEAK?
Milyen célból kezelhető egészségügyi és személyazonosító adat?
Milyen feltételekkel továbbítható személyes adat?
Milyen adatokat ismerhet meg az érintett személy?
Hogyan történik az adatok helyesbítése és törlése?
Melyek a NEAK nyilvántartással és adatkezeléssel kapcsolatos feladatai?
Mely hatóságok jogosultak adatot kérni a NEAK-tól?
Milyen adatokat szolgáltat a NEAK?
Milyen nyilvántartások érhetők el a NEAK honlapján?
Jogszabályok

 

Mi az adatvédelem – avagy mitől védjük adatainkat?

Az adatvédelem az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása akként, hogy a védelem azokat a személyeket illeti meg, akikkel az adatok összeköthetők. Ennek érdekében az adatkezelő, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.), valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan:

  • hozzáférés,
  • megváltoztatás,
  • továbbítás,
  • nyilvánosságra hozatal,
  • törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá
  • az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.


Milyen adatokat kezel a NEAK?

A NEAK adatkezelési tevékenysége keretében természetes személyről az alábbi típusú adatokat tarthatja nyilván:

Személyazonosító adatot, amely a családi és utónév, születési név, a nem, a születési hely és idő, az anya születési családi és utóneve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ szám) együttesen vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására, tehát személyes adat.

Egészségügyi adatot, amely az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás), tehát különleges adat.

Az egészségbiztosító az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vehető szolgáltatások rendelésének és nyújtásának, valamint a gazdaságos gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátás rendelési szabályai betartásának a vizsgálata, továbbá a külön jogszabály szerinti szerződés alapján a jogosultak részére nyújtott ellátások finanszírozása, illetve az ártámogatás elszámolása, valamint a társadalombiztosítási ellátások megállapítása, kifizetése és a kifizetett ellátások visszafizetése, megtérítése érdekében az alábbi adatok kezelésére jogosult:

  • az egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, a beutaló (a szolgáltatást rendelő) orvos azonosítását szolgáló - külön jogszabály szerinti - adatok,
  • az előbbieken túl az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő TAJ száma, közgyógyellátásra való jogosultság esetén a közgyógyellátási igazolvány száma,
  • az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő diagnózisának, a részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásnak (ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket) a megnevezése, kódja.

A fentiekben meghatározott adatokat, azok felvételétől számított 30 évig, amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, akkor az ügy lezárásának időpontjáig lehet kezelni. Ezt követően az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetőségétől.

 

Milyen célból kezelhető egészségügyi és személyazonosító adat?

Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének céljai a teljesség igénye nélkül az alábbiak lehetnek:

  • az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása,
  • a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, ideértve a szakfelügyeleti tevékenységet is,
  • az érintett egészségi állapotának nyomon követése,
  • statisztikai vizsgálat,
  • hatásvizsgálati célú anonimizálás és tudományos kutatás,
  • az egészségügyi adatot kezelő szerv vagy személy hatósági vagy törvényességi ellenőrzését, szakmai vagy törvényességi felügyeletét végző szervezetek munkájának elősegítése, ha az ellenőrzés célja más módon nem érhető el, valamint az egészségügyi ellátásokat finanszírozó szervezetek feladatainak ellátása,
  • a társadalombiztosítási, illetve szociális ellátások megállapítása, amennyiben az az egészségi állapot alapján történik,
  • az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vehető szolgáltatások rendelésének és nyújtásának, valamint a gazdaságos gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátás rendelési szabályai betartásának a vizsgálata, továbbá a külön jogszabály szerinti szerződés alapján a jogosultak részére nyújtott ellátások finanszírozása, illetve az ártámogatás elszámolása, valamint a társadalombiztosítási ellátások megállapítása, kifizetése és a kifizetett ellátások visszafizetése, megtérítése érdekében,
  • bűnüldözés, továbbá a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározott feladatok ellátására kapott felhatalmazás körében bűnmegelőzés,
  • a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása, az abban kapott felhatalmazás körében,
  • közigazgatási hatósági eljárás,
  • szabálysértési eljárás,
  • ügyészségi eljárás,
  • bírósági eljárás,
  • az érintettnek nem egészségügyi intézményben történő elhelyezése, gondozása,
  • az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére vényen rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás folyamatos és biztonságos kiszolgáltatása, illetve nyújtása érdekében,
  • a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések - ideértve a fokozott expozíciós eseteket is - kivizsgálása, nyilvántartása és a szükséges munkavédelmi intézkedések megtétele,
  • eredményesség alapú támogatásban részesülő gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eredményességének, támogatásának megállapítása, és ezen gyógyszerekkel kezelt kórképek finanszírozási eljárásrendjének alkotása,
  • betegút-szervezés,
  • az egészségügyi szolgáltatások minőségének értékelése és fejlesztése, az egészségügyi szolgáltatások értékelési szempontjainak rendszeres felülvizsgálata és fejlesztése,
  • az egészségügyi rendszer teljesítményének ellenőrzése, mérése és értékelése,
  • az egészségügyi ellátásokra jogosult részére a hatásos és biztonságos gyógyszerelés elősegítése, valamint a költséghatékony gyógyszeres terápia kialakítása érdekében,
  • az Európai Unión belüli határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése.

Az adatkezelési célokra csak annyi és olyan egészségügyi, illetve személyazonosító adat kezelhető, amely az adatkezelési cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.

 

Milyen feltételekkel továbbítható személyes adat?

Az egészségbiztosítási szerv által kezelt személyes adatok csak jogszabályban meghatározott esetekben és módon, azaz vagy az érintett hozzájárulásával, vagy jogszabály felhatalmazásával (amennyiben az adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek) továbbíthatók, vagy kapcsolhatók össze más, külső nyilvántartással. Ezek a feltételek szükségesek a személyes adatok helyesbítése és törlése esetén is, amennyiben azt nem maga az érintett kéri.

Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az adatainak kezeléséhez, továbbításához való hozzájárulást ‐ az ügyintézéshez szükséges mértékig ‐ vélelmezni kell, ebben az esetben külön hozzájáruló nyilatkozatra nincs szükség.

Egészségügyi és személyazonosító adatot közigazgatási hatósági eljárás, illetve az érintettnek intézményi elhelyezése, gondozása céljából akkor lehet továbbítani, ha arra az érintett jogai érvényesítéséhez vagy kötelezettségei teljesítéséhez van szükség.

Amennyiben az érintett egészségügyi adatai más személyt is érintenek, az egészségügyi és személyazonosító adatok továbbításához e harmadik személy (például törvényes képviselője) írásbeli hozzájárulását be kell szerezni. 

A személyazonosításra alkalmatlan egészségügyi adat időbeli és területi korlát nélkül továbbítható.

 

Milyen adatokat ismerhet meg az érintett személy?

Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, illetve kérheti személyes adatainak helyesbítését, és – a kötelező adatkezelés kivételével – azok törlését vagy zárolását.

Az érintett a rá vonatkozó személyes adatokról írásban, eredeti aláírásával ellátott kérelemben, vagy ügyfélkapun keresztül elektronikus úton jogosult adatokat kérni. Amennyiben az érintettre vonatkozó különleges adatokról van szó, úgy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt beadványával jogosult az adatkérésre. Amennyiben az adatkérésben harmadik személyre vonatkozó személyes vagy különleges adatról van szó, úgy amellett, hogy a kérelmet teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, szükséges benyújtani a harmadik személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulását.

Az érintett adataira vonatkozó megkeresést, amennyiben a kérelemben nem jelölik meg az adatkérés célját, a törvényes jogalapját, vagy nem állapítják meg, hogy mely időszakra vonatkozóan kérik az adatokat, vagy a kérelemből nem lehet eldönteni, hogy teljesülnek‐e a feltételek, akkor a kérelmet megfelelő indokolással el kell utasítani, vagy ha a kérelem formailag nem megfelelő, akkor annak kiegészítése iránti intézkedés szükséges.

A kérelmet a benyújtástól számított legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 30 napon belül el kell intézni és írásban megadni a tájékoztatást.

 

Hogyan történik az adatok helyesbítése és törlése?

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, így a valóságnak nem megfelelő személyes adat áll az adatkezelő rendelkezésére, az köteles hivatalból, illetve megalapozott írásbeli kérelemre azok helyesbítésére.

Az adatok helyesbítésére irányuló kérelemben meg kell jelölni a helyesbíteni kért adatot, a helyesbítés okát vagy az azt megalapozó tényeket, csatolva a dokumentumokat.

A személyes adatot törölni kell

  • a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével az érintett kérésére, vagy abban az esetben, amikor
  • jogellenes az adatkezelés, vagy
  • az adatkezelés célja megszűnt.

A NEAK által finanszírozott és ténylegesen igénybe vett egészségügyi ellátásra vonatkozó adatokat az érintett kérésére sem lehet törölni.

 

Melyek a NEAK nyilvántartással és adatkezeléssel kapcsolatos feladatai?

A NEAK nyilvántartással és adatkezeléssel kapcsolatos feladatai az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet értelmében az alábbiak:

  • vezeti a társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerekről, gyógyászati segédeszközökről, gyógyászati ellátásokról szóló egységes nyilvántartást,
  • vezeti az egészségbiztosítási nyilvántartásokat,
    • a Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ) rendelkező személyek azonosító adatainak nyilvántartásával, a TAJ igazolásával és a hatósági igazolványok kiadásával kapcsolatos adatokat,
    • a bejelentett személyek jogviszonyadatainak nyilvántartásával, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal és annak igazolásával kapcsolatos adatokat,
  • közreműködik az egészségbiztosítás jogosulti nyilvántartásának vezetésével, a nyilvántartás folyamatos monitorozásával kapcsolatos feladatok szakmai irányításában az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivatalok vonatkozásában, illetve közreműködik ezen szervek fölötti törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésben a közhiteles jogviszony nyilvántartás biztosítása érdekében,
  • vezeti az országos várólista nyilvántartást és ellátja az országos várólista nyilvántartással kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott feladatokat,
  • vezeti és működteti
    •  a központi implantátumregisztert,
    • a Nemzeti Csípő és Térdizületi Endoprotézis Beültetési Regisztert,
  • a közgyógyellátásra jogosult személy jogosultságáról és gyógyszerkeretének figyelemmel kísérése céljából a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50/C. §-ában foglaltak szerint nyilvántartást vezet. 


Mely hatóságok jogosultak adatot kérni a NEAK-tól?

Az egészségbiztosító nem társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat.

A megkereső szervek a következők lehetnek:

  • büntetőügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi szakértő, polgári peres és nemperes, valamint közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi szakértő,
  • szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek,
  • potenciális hadköteles és hadköteles személy esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai egészségügyi alkalmasságot megállapító bizottság,
  • a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében, a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, a kiképzett tartalékosok békeidőszakban történő hadi beosztásra történő kiírása és a kiképzett tartalékosok gyors és differenciált behívása érdekében, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott körben,
  • az egészségügyi dolgozóval szemben folyamatban lévő etikai eljárás során az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai szerv,
  • a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervek a törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében,
  • halottvizsgálat során a halottvizsgálatot végző orvos,
  • munkahelyre, jövedelemre vonatkozó adatok tekintetében állami adóhatóság,
  • az ellátás megállapítása, folyósítása érdekében a munkaügyi és szociális igazgatás szervei,
  • az egészségügyi szolgáltatói feladataik tekintetében az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók,
  • menekültekkel kapcsolatos személyazonosító adatok, illetve jövedelemre, munkahelyre vonatkozó adatok tekintetében a menekültügyi hatóság,
  • köztartozás behajtása vonatkozásában a törvény által felhatalmazott szervek,
  • a Magyar Államkincstár, végül
  • a végrehajtók.

A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.


Milyen adatokat szolgáltat a NEAK?

Egyedi adatkérések

A jogszabályi előíráson alapuló adatszolgáltatási kötelezettségen kívüli esetekben az adattovábbítás írásbeli megkeresés alapján történik, amelyről bővebben itt olvashat.

Közérdekű adatok

Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat, amely az Infotv. alapján kötelezően közzéteendő.

A közérdekű adatokról, azok közzétételéről és igényléséről bővebben itt olvashat.

 

Milyen nyilvántartások érhetők el a NEAK honlapján?

A NEAK által vezetett további nyilvántartások a következők:

  • Társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök listája és a tb. támogatás feltétele,
  • Gyógyászati segédeszköz forgalomba hozók szállító-előminősítéséről vezetett szállítójegyzék,
  • Közgyógyellátásra jogosultak és gyógyszerkeretük nyilvántartása.

 

Jogszabályok