Okirati bizonyítási eljárás
(2022.05.10.)
Az orvos az ellátását megelőzően ellenőrzi, hogy Ön szerepel-e az egészségbiztosítónál az ellátásra jogosultakról vezetett nyilvántartásban. Amennyiben a jogviszony-ellenőrzés nem „zöld” vagy „sárga lámpa” jelzést mutat, az orvosnál tájékoztatják Önt, hogy jogviszonya rendezése érdekében forduljon az egészségbiztosítási pénztári feladatkörben eljáró kormányhivatalhoz.
Amennyiben az ellenőrzés során a nyilvántartási rendszer visszajelzése nem egyezik meg az Ön által ismertekkel, akkor lehetősége van a jogviszonya tisztázása érdekében okirati bizonyítási eljárást kezdeményezni. Ha ennek során Ön okirattal valószínűsíti, hogy fennáll valamilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, akkor a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) nyilvántartásában egészségügyi szolgáltatásra jogosultként fogjuk szerepeltetni, amíg a nyilvántartás és az okirat tartalmának eltérését hatósági eljárás keretében tisztázzák.
Az egészségbiztosítási nyilvántartásba bejelentett jogviszonyát bárki ellenőrizheti ügyfélkapun (www.magyarorszag.hu) keresztül is.
Tartalom:
Milyen dokumentumok alkalmasak az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság bizonyítására?
Mi történik az eljárás megindítása után?Jogszabályok
Felhívjuk a figyelmét, hogy jelen tájékoztatónkban kizárólag az okirati bizonyításról olvashat, mely szervesen kapcsolódik a jogviszony rendezési eljáráshoz, ezért az általános szabályok megismerése érdekében kérjük, olvassa el a jogviszony rendezési eljárásról szóló tájékoztatónkat is.
Milyen dokumentumok alkalmasak az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság bizonyítására?
Az eljárás során felhasználható minden olyan közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat, valamint minden más erre alkalmas bizonyítási eszköz, amely a biztosítotti vagy az egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszonyt, jogosultságot valószínűsíti, így például:
- igazolást a bejelentésről, illetve
- az alábbi dokumentumokat
|
Munkaviszony esetén |
|
|
Szövetkezeti tag esetén |
|
|
Álláskeresési támogatásban részesülő esetén |
|
|
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás |
|
|
Egyéni vállalkozó (kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő egyéni vállalkozó) esetén |
|
|
Társas vállalkozó esetén |
|
|
Megbízási / vállalkozási jogviszony esetén |
|
|
Mezőgazdasági őstermelő esetén |
|
|
Táppénz, Csed, Gyed, örökbefogadói díj, baleseti táppénz folyósítása esetén |
|
|
Nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás folyósítása esetén |
|
|
Gyes, Gyet esetén |
|
|
Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, ápolási díj folyósítása esetén |
|
|
Tanuló/hallgató esetén |
|
|
Megváltozott munkaképességű (50 %), egészségkárosodást szenvedett (40 %) személy esetén |
|
|
Kiskorú esetén |
|
|
Szociálisan rászorult személy esetén |
|
|
Biztosítással/ egészségbiztosítási ellátási jogosultságot keletkeztető jogviszonnyal nem rendelkező belföldi személyek esetében |
|
|
Biztosítással/ egészségbiztosítási ellátási jogosultságot keletkeztető jogviszonnyal nem rendelkező külföldi személyek esetében |
|
Mi történik az eljárás megindítása után?
Amennyiben Ön valószínűsíti biztosítási jogviszonya fennállását, az egészségbiztosító egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszonya fennállásának tisztázásáig „zöldre állítja a lámpát”. Ez alapján az egészségügyi szolgáltató a jogviszonya ellenőrzése során rendezett jogviszony visszajelzést kap abban az esetben is, ha a jogviszony tisztázásához a bejelentésre kötelezettel szemben további adategyeztetés elvégzése szükséges.
A rendezetlen jogviszonnyal egészségügyi ellátást igénybe vevő személyek adatait a NEAK átadja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). Az adatok alapján a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítését az adóhatóság ellenőrzi. Amennyiben biztosítotti vagy más jogcímen ellátásra jogosító bejelentésre vonatkozó adatokat nem találnak, a NAV felszólítja a természetes személy ügyfelet annak érdekében, hogy igazolja az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosító alapjogviszony bizonyításának hiányában egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság megszűnését követő első naptól.
Ha a NAV felszólítását követően a természetes személy hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága fennáll, vagy külföldön tartózkodik oly módon, hogy tb szempontjából nem minősül belföldinek, a hivatkozott okirat, nyilatkozat másolatát a NAV átadja a lakóhely szerinti kormányhivatalnak az érintett jogviszonyának rendezése céljából.
Az okirati bizonyítási eljárásra a lakóhelye szerinti egészségbiztosítási pénztári feladatkörben eljáró kormányhivatal az illetékes.
Jogszabályok
- 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről; érintett szakasz: 69. §, 71. § (1)-(12)
- 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet az egészségbiztosítási szervekről; érintett szakasz: 1.§, 4. § 7. § (5) de)