Okirati bizonyítási eljárás

(2021.01.12.)

Az orvos az ellátását megelőzően ellenőrzi, hogy Ön szerepel-e az egészségbiztosítónál az ellátásra jogosultakról vezetett nyilvántartásban. Amennyiben a jogviszony-ellenőrzés nem „zöld” vagy „sárga lámpa” jelzést mutat, az orvosnál tájékoztatják Önt, hogy jogviszonya rendezése érdekében forduljon az egészségbiztosítási pénztári feladatkörben eljáró kormányhivatalhoz.

Amennyiben az ellenőrzés során a nyilvántartási rendszer visszajelzése nem egyezik meg az Ön által ismertekkel, akkor lehetősége van a jogviszonya tisztázása érdekében okirati bizonyítási eljárást kezdeményezni. Ha ennek során Ön okirattal valószínűsíti, hogy fennáll valamilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, akkor a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) nyilvántartásában egészségügyi szolgáltatásra jogosultként fogjuk szerepeltetni, amíg a nyilvántartás és az okirat tartalmának eltérését tisztázzák.

Az egészségbiztosítási nyilvántartásba bejelentett jogviszonyát bárki ellenőrizheti ügyfélkapun (www.magyarorszag.hu) keresztül is.

Tartalom:

Milyen dokumentumok alkalmasak az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság bizonyítására?

Mi történik az eljárás megindítása után?
Jogszabályok

Felhívjuk a figyelmét, hogy jelen tájékoztatónkban kizárólag az okirati bizonyításról olvashat, mely szervesen kapcsolódik a jogviszony rendezési eljáráshoz, ezért az általános szabályok megismerése érdekében kérjük, olvassa el a jogviszony rendezési eljárásról szóló tájékoztatónkat is.

Milyen dokumentumok alkalmasak az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság bizonyítására?

Az eljárás minden olyan közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat, valamint minden más erre alkalmas bizonyítási eszköz, amely a biztosítotti vagy az egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszonyt, jogosultságot valószínűsíti, így például:

igazolást a bejelentésről, illetve
az alábbi dokumentumokat

Munkaviszony esetén	a foglalkoztató igazolása a bejelentés teljesítéséről munkaszerződés vagy kinevezési okirat és 3 hónapnál nem régebbi bérfizetési igazolás, írásos elszámolás
Szövetkezeti tag esetén	személyes közreműködést igazoló egyéb okmány (pl. közgyűlési, zárszámadási jegyzőkönyv, stb.)
Álláskeresési támogatásban részesülő esetén	állami foglalkoztatási szerv határozata: álláskeresési járadékra, illetve vállalkozói járadék megállapításáról szóló végleges (jogerős) határozat
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás	ellátást megállapító jogerős határozat folyósító szerv igazolása
Egyéni vállalkozó (kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő egyéni vállalkozó) esetén	Érvényes T1041 jelű bejelentő és változás-bejelentő lapon történő bejelentés teljesítésének igazolása

Társas vállalkozó esetén	társas vállalkozás által kiállított igazolás, társasági szerződés, ha abban nevesítve van a tag; személyes közreműködést igazoló okirat pl.: közgyűlési határozat és a díjazás kifizetéséről szóló írásos elszámolás a T1041 jelű bejelentő és változás-bejelentő lapon történő bejelentés teljesítésének igazolása
Megbízási / vállalkozási jogviszony esetén	foglalkoztató igazolása megbízási/vállalkozási szerződés és a díjazás kifizetéséről szóló írásos elszámolás
Mezőgazdasági őstermelő esetén	a T1041 jelű bejelentő és változás-bejelentő lapon történő bejelentés teljesítésének igazolása
Táppénz, Csed, Gyed, örökbefogadói díj, baleseti táppénz folyósítása esetén	folyósító szerv igazolása; az ellátás folyósítását igazoló postai utalvány, vagy banki kivonat
Nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás folyósítása esetén	az ellátást megállapító jogerős határozat; az ellátás folyósítását igazoló postai utalvány, vagy banki kivonat; előleget megállapító végzés és a folyósítási törzsszámot tartalmazó igazolás; a nyugdíjfolyósító szerv által kiadott igazolás
Gyes, Gyet esetén	folyósító szerv igazolása; ellátást megállapító végleges (jogerős) határozat
Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, ápolási díj folyósítása esetén	folyósító szerv igazolása; ellátást megállapító végleges (jogerős) határozat
Tanuló/hallgató esetén	érvényes diákigazolvány; iskolalátogatási igazolás és személyes okmány (külföldi esetén jogosultságát igazoló egyéb dokumentum pl.: nemzetközi szerződésen alapuló ösztöndíj megállapításáról szóló igazolás)
Megváltozott munkaképességű (50 %), egészségkárosodást szenvedett (40 %) személy esetén	a jogosultságot megalapozó munkaképesség-változást, vagy az egészségkárosodást megállapító szakvélemény vagy hivatal igazolása, hatósági bizonyítvány vagy határozat; önbejelentési kötelezettség teljesítését valószínűsítő okirat
Kiskorú esetén	lakcímkártya a magyarországi lakóhelyről; egyéb személyazonosságot igazoló okirat (pl.: születési anyakönyvi kivonat)
Szociálisan rászorult személy esetén	hatósági bizonyítvány az egészségügyi szolgáltatásra való szociális rászorultságról
Biztosítással/ egészségbiztosítási ellátási jogosultságot keletkeztető jogviszonnyal nem rendelkező belföldi személyek esetében	a kötelezettség bejelentéséről szóló, állami adóhatóság által érkeztetett/iktatott T1011-es bejelentőlap; a kötelezettség megállapításáról szóló adóhatósági határozat
Biztosítással/ egészségbiztosítási ellátási jogosultságot keletkeztető jogviszonnyal nem rendelkező külföldi személyek esetében	a megállapodás aláírt példánya, a járulék befizetését igazoló bizonylat

Mi történik az eljárás megindítása után?

Amennyiben Ön valószínűsíti biztosítási jogviszonya fennállását, az egészségbiztosító egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszonya fennállásának tisztázásáig „zöldre állítja a lámpát”. Ez alapján az egészségügyi szolgáltató a jogviszonya ellenőrzése során rendezett jogviszony visszajelzést kap abban az esetben is, ha a jogviszony tisztázásához a bejelentésre kötelezettel szemben további adategyeztetés elvégzése szükséges.

A rendezetlen jogviszonnyal egészségügyi ellátást igénybe vevő személyek adatait a NEAK átadja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). Az adatok alapján a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítését az adóhatóság ellenőrzi. Amennyiben biztosítotti vagy más jogcímen ellátásra jogosító bejelentésre vonatkozó adatokat nem találnak, a NAV felszólítja a természetes személy ügyfelet annak érdekében, hogy igazolja az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosító alapjogviszony bizonyításának hiányában egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság megszűnését követő első naptól.

Ha a NAV felszólítását követően a természetes személy hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága fennáll, vagy külföldön tartózkodik oly módon, hogy tb szempontjából nem minősül belföldinek, a hivatkozott okirat, nyilatkozat másolatát a NAV átadja a lakóhely szerinti kormányhivatalnak az érintett jogviszonyának rendezése céljából.

Az okirati bizonyítási eljárásra a lakóhelye szerinti egészségbiztosítási pénztári feladatkörben eljáró kormányhivatal az illetékes.

Tartalom:

Milyen dokumentumok alkalmasak az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság bizonyítására?

Mi történik az eljárás megindítása után?

Jogszabályok

Hasznos oldalak: