Egészségügyi ellátások igénybevétele szerbiai tartózkodás esetén

Tájékoztató a magyar-szerb szociális biztonsági egyezmény hatályba lépéséről

2014. december 1-én hatályba lépett Magyarország és a Szerb Köztársaság között a szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2013. évi CCXXXIV. törvény (a továbbiakban: Egyezmény), amellyel egyidejűleg hatályát veszti Magyarország és a Szerb Köztársaság vonatkozásában a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között állampolgáraik szociális biztonságával kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában Budapesten, az 1957. október 7-én aláírt egyezményről szóló 1959. évi 20. törvényerejű rendelet.

 

A biztosítási kötelezettségre vonatkozó szabályok

1. Általános szabályok

A biztosítási kötelezettség – az egyezményben meghatározott eseteket kivéve (lásd 2-4. pontok) – azon állam területén áll fenn, ahol az érintett személy jövedelemszerző tevékenységét végzi, abban az esetben is, ha az érintett személy lakóhelye vagy a munkáltató székhelye a másik állam területén található. Ez azt jelenti, hogy:

• a járulékfizetési kötelezettség a munkavégzés helye szerinti államban áll fenn;
• az érintett személy a munkavégzés helye szerinti államban jogosult pénzbeli ellátásokra;
• az érintett személy a munkavégzés helye szerinti államban jogosult egészségügyi szolgáltatásra;
• a másik fél területén való tartózkodás, illetve helybenlakás esetén az egészségügyi szolgáltatások költségeit a munkavégzés helye szerinti állam viseli.

Példa: A Magyarország területén munkavállalói tevékenységet folytató, de a Szerb Köztársaságban lakó személy magyar biztosított lesz. Járulékfizetési kötelezettségét Magyarországon, a hatályos magyar jogszabályok alapján kell teljesítenie, pénzbeli ellátást, így pl. táppénzt Magyarországon igényelhet és Magyarországon lesz teljes körűen jogosult egészségügyi szolgáltatásra is.

 

2. Biztosítási kötelezettség mindkét államban folytatott tevékenység esetén

A mindkét állam területén egyidejűleg folytatott munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenység esetén a járulékfizetési kötelezettség a lakóhely szerinti államban áll fenn.

Példa: Egy Magyarországon munkavállalóként tevékenykedő személy, aki ezzel párhuzamosan a Szerb Köztársaságban is munkavállalói tevékenységet végez és Magyarországon rendelkezik lakóhellyel, magyar biztosított lesz.

Amennyiben az érintett személy az egyik állam területén munkaviszony alapján folytat tevékenységet, a másik államban viszont önálló vállalkozói tevékenységet végez, akkor abban az államban áll fenn a járulékfizetési kötelezettsége, amelyben munkaviszony alapján folytat tevékenységet.

Példa: Egy Magyarországon munkavállalóként tevékenykedő személy, aki ezzel egyidejűleg a Szerb Köztársaságban vállalkozóként tevékenykedik, magyar biztosított lesz.

2014. december 1-től a magyar jog alkalmazásának igazolására a munkavállalónak és az önálló vállalkozónak a munkáltatójának székhelye szerint illetékes megyei, illetve fővárosi kormányhivataltól kell igényelnie kell HUN/SRB 101 jelű nyomtatványt a itt elérhető igénylőlapon.

A HUN/SRB 101 jelű nyomtatvány igazolja, hogy a munkavállaló és az önálló vállalkozó a Szerb Köztársaság területén folytatott tevékenysége vonatkozásában is a magyar jogszabályok hatálya alá tartozik, járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon áll fenn.

 

3. Kiküldetés

Magyarországról a Szerb Köztársaságba történő kiküldetés esetén a kiküldött legfeljebb 24 hónapig marad a magyar jogszabályok hatálya alatt, ez azonban további 24 hónappal meghosszabbítható. Fontos kiemelni, hogy a kiküldetés szabályainak alkalmazásához teljesíteni kell mind az Egyezmény, mind a Tbj. vhr. 24-25. §-aiban meghatározott feltételeket.

Példa: Egy Magyarországon székhellyel rendelkező, építőipari tevékenységet folytató Kft. építésvezető munkavállalóját a Szerb Köztársaságba küldi 16 hónapra, hogy részt vegyen egy szerbiai építkezés kivitelezésében. Ezen időtartam alatt a kiküldött munkavállaló Magyarországon marad biztosított. 

A legfeljebb 24 hónapig tartó kiküldetés esetén a munkáltatónak a székhelye szerint illetékes megyei, illetve fővárosi kormányhivataltól kell igényelni a HUN/SRB 101 jelű igazolást a az itt elérhető  igénylőlapon. A kiküldetés 24 hónapon túli meghosszabbítása esetén, vagy, ha a kiküldetés 24 hónapnál hosszabb időtartamra szólna, a HUN/SRB 101 nyomtatvány kiállítása iránti kérelmet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz kell benyújtani a az itt elérhető igénylőlapon.

A HUN/SRB 101 jelű nyomtatvány igazolja, hogy a kiküldött a kiküldetés időtartama alatt a magyar jogszabályok hatálya alá tartozik, járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon áll fenn.

 

4. Kivétel megállapítása

Magyarország és a Szerb Köztársaság erre kijelölt intézményei a munkáltató és a munkavállaló közös kérelmére a biztosítási kötelezettség szabályai alól közös megegyezés alapján kivételek állapíthatnak meg. Magyarországon a kérelmet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz kell benyújtani.

 

Az egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó szabályok

1. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai

Pénzbeli ellátás – táppénz, terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj – igénylésénél a Szerb Köztársaságban szerzett biztosítási időket az ellátások megállapításához figyelembe kell venni, amennyiben ez szükséges. A biztosítási idők igazolására a HUN/SRB 104 nyomtatvány szolgál, amelyet az érintett személy a lakóhelye, illetve a tartózkodási helye szerint illetékes megyei, illetve fővárosi kormányhivataltól igényelhet.

A pénzbeli ellátások összegének megállapítása és folyósítása a magyar jogszabályok szerint történik.

Példa: Magyar állampolgár a Szerb Köztársaságban rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. Ezt követően a szerb biztosítási jogviszonyát megszünteti, és hazatér Magyarországra, ahol biztosítási jogviszonyt létesít. A magyarországi jogviszony fennállása alatt kiderül, hogy terhes. Tgys-re/Csed és Gyed-re válhat jogosulttá, amennyiben a HUN/SRB 104-es nyomtatvánnyal együttesen igazolni tudja a 365 napos biztosításban töltött idejét. A Szerbiában megszerzett jövedelmet ugyanakkor figyelmen kívül kell hagyni! 

Szükség esetén a Szerb Köztársaság területén bekövetkezett keresőképtelenség alapján is megállapítható magyar táppénz, ennek feltétele a keresőképtelenség igazolása. Ilyen esetben a magyar biztosítottnak a szerbiai orvos vagy kórház által kiállított keresőképtelenség-igazolást haladéktalanul el kell juttatnia a tartózkodás helye szerint illetékes helyi egészségbiztosítási szervnek, amely a keresőképtelenséget hivatalosan igazolja az egyezmények megfelelő nyomtatványon (SRB/HUN 115). A biztosítottnak az igazolástól függetlenül magyar munkáltatóját keresőképtelenségéről haladéktalanul értesítenie kell. A szerb egészségbiztosító területi szerveinek elérhetőségi adatait az 1.sz. melléklet tartalmazza.

 

2. Az egészségbiztosítás természetbeni ellátásai

a. Sürgősségi ellátás igénybe vétele a Szerb Köztársaságban

A Magyarországon biztosított és egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek a Szerb Köztársaság területén való ideiglenes tartózkodásuk esetén jogosultak sürgősségi ellátást igénybe venni. A sürgősségi ellátásra való jogosultság igazolására a HUN/SRB 111 jelű nyomtatvány szolgál, amelyet a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerint illetékes megyei vagy fővárosi kormányhivataltól kell igényelni. 

A HUN/SRB 111 jelű nyomtatványt elsőként a szerb egészségbiztosító (Републички фонд за здравствено осигурање) területi szervéhez kell benyújtani, amely kiállítja az INO-1 jelű igazolást, amellyel közvetlenül a szerb biztosítóval szerződött egészségügyi szolgáltatóhoz lehet fordulni. A szerb egészségbiztosító területi szerveinek elérhetőségi adatait az 1.sz. melléklet tartalmazza.

2015. január 1-től Európai Egészségbiztosítási Kártyával is igénybe vehetők a sürgősségi ellátások a Szerb Köztársaságban, azonban az INO-1 jelű igazolást ekkor is be kell szerezni a szerb egészségbiztosítótól. 

b. Áttelepülők természetbeni ellátása

Az a Magyarországon biztosított személy, aki Szerbiában rendelkezik lakóhellyel, Szerbiában teljes körűen jogosult lehet egészségügyi szolgáltatásra. Fontos megjegyezni, hogy ezzel egyidejűleg Magyarországon is jogosult marad.

A jogosultságát az érintett személy a HUN/SRB 106 jelű nyomtatvánnyal tudja igazolni, amelyet a kormányhivataltól lehet igényelni.

Példa: A Magyarországon biztosított munkavállaló, amennyiben a Szerb Köztársaság területén lakik, a HUN/SRB 106 nyomtatvány alapján a Szerb Köztársaságban is teljes körűen jogosult egészségügyi szolgáltatásra, amellett, hogy ezen jogosultsága Magyarországon is érvényes marad. 

c. Nyugdíjasok természetbeni ellátása

Azon nyugdíjas, aki mind Magyarországon, mind a Szerb Köztársaságban részesül nyugdíjban, abban az államban lesz jogosult egészségügyi szolgáltatásra, amelyben lakóhelye van. Amennyiben a másik állam területén tartózkodik, sürgősségi ellátásra jogosult.

Példa: Egy magyar állampolgár, aki mind a Szerb Köztársaságból, mind Magyarországról kap nyugdíjat és Magyarországon lakik, az egészségügyi szolgáltatások teljes körét Magyarországon veheti igénybe, a Szerb Köztársaságban a HUN/SRB 111 nyomtatvánnyal vehet igénybe sürgősségi ellátást. 

Az a nyugdíjas, aki csak az egyik államból részesül nyugdíjban, így tehát vagy csak szerb vagy csak magyar nyugdíjas, és lakóhelye a másik állam területén van, a lakóhelye szerinti államban teljes körűen jogosult lehet egészségügyi szolgáltatásra. Ezt a jogosultságát a Magyarországon nyugdíjban részesülő személy a HUN/SRB 121 jelű nyomtatvánnyal igazolhatja. 

Példa: Egy magyar állampolgár, aki Magyarországról kapja nyugdíját, de Szerbiában lakik, a HUN/SRB 121 nyomtatvány alapján Szerbiában teljes körűen jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra.

1. sz. melléklet – A szerb Egészségbiztosítási Alap intézményeinek elérhetőségei