Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés

(2020.07.20.)
Az a személy, akire Magyarországon a társadalombiztosítás szabályai kiterjednek és nem biztosított, valamint egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult – a kockázatközösség elve alapján – egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles. 
Egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alapján az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira lehet jogosultságot szerezni.
Egészségügyi szolgáltatási járulékot csak annak kell fizetnie, aki semmilyen más jogcímen nem jogosult egészségbiztosítási szolgáltatásra.

 

Tartalom:

Ki köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?

Mikortól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?

Hol kell bejelentkezni az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítésére?

Mi a teendő, ha nem ért egyet járulékfizetési kötelezettségével?

Melyek a bejelentkezéshez szükséges dokumentumok?

Mennyi az egészségügyi szolgáltatási járulék összege?

A kötelezett helyett fizetheti-e más az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Mely egészségügyi ellátások vehetők igénybe e járulék megfizetésével?

Mely esetben szűnik meg a járulékfizetési kötelezettség?

Mi történik, ha a kötelezett nem fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Jogszabályok

 

Ki köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles:

  • az a belföldi személy, aki nem biztosított továbbá egészségügyi szolgáltatásra semmilyen jogcímen nem jogosult,
  • tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet,
  • a központi költségvetés a saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátásban részesülő – foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet végzőnek nem minősülő személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők valamint a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-f), h)-p) és r)-t) pontjában meghatározott személyek után.

Társadalombiztosítási szempontból belföldi személynek minősül:

  • a Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt, letelepedett jogállású, illetve menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,
  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
  • a hontalan.

 

A nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra semmilyen jogcímen nem jogosult járulékfizetésre kötelezett személy tekintetében fentieken túl belföldinek minősül továbbá az a Magyarországon élő magyar állampolgár is, aki:

  • a jogviszony vizsgálat időpontjában társadalombiztosítási, szociális, családtámogatási ellátásban részesül, és

  • a jogviszony vizsgálatot megelőző öt éven belül

- rendelkezett belföldön legalább tizenkét hónap biztosítási jogviszonnyal, vagy

- legalább tizenkét hónapig egészségügyi szolgáltatásra volt jogosult.

 

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség további feltétele, hogy a járulékfizetésre kötelezett a bejelentkezést megelőzően, legalább egy év megszakítás nélküli, a lakcímnyilvántartás szerinti bejelentett lakóhellyel (tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan esetén bejelentett szálláshellyel) rendelkezzen Magyarország területén. Az egyéves időtartamba beleszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel.

 

Mikortól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól áll fenn. 

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülő személyek részére a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltétel megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság.

A passzív jogra is tekintettel a járulék fizetési kötelezettség a következők szerint  alakul:

  • biztosítási jogviszony megszűnését követő 46. naptól keletkezik, amennyiben a belföldinek minősülő személy korábbi jogviszonya legalább 45 napig fennállt, vagy a 45 napnál rövidebb biztosítási jogviszonyt megelőző 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb időtartamú biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonya,
  • amennyiben a belföldinek minősülő személy biztosítási jogviszonya 45 napnál rövidebb volt a megszűnését megelőzően, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság azzal az időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt, és a járulékfizetési kötelezettség a megszűnést követő naptól kezdődik (pl. ha a biztosítási jogviszony 30 napig állt fenn, akkor a járulékfizetési kötelezettség a biztosítási jogviszony megszűnését követő 31. naptól áll fenn),
  • a biztosítási jogviszony szünetelése esetén a szünetelés első napjától fennáll.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megállapodás, továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alapján egészségügyi ellátásra jogosultak, illetve a társadalombiztosítási szempontból nem belföldinek minősülő személyek a járulékfizetési kötelezettségük megszűnését követően nem szereznek további 45 napos, ún. passzív jogon is igénybe vehető ellátási jogosultságot!

 

Hol kell bejelentkezni az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítésére?

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a biztosítási jogviszony vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének bejelentésétől számított 8 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) tájékoztatást küld a fizetésre kötelezett részére és a fizetési kötelezettséget a kötelezett adószámláján az egészségbiztosítási jogviszony nyilvántartás jelzése alapján automatikusan előírja.

Amennyiben a NAV bármely okból (pl.: ha a fizetési kötelezettséggel érintett személy korábban nem minősült belföldinek vagy a foglalkoztató nem jelentette be a biztosítási jogviszony végét) a fizetési kötelezettséget nem írta elő úgy az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett fizetési kötelezettségét köteles a NAV-nál bejelenteni.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek az adóhatósághoz kell bejelentkeznie a 20T1011U jelű adatlap kitöltésével. Az adatlap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, illetve letölthető az adóhatóság honlapjáról: www.nav.gov.hu

A jogszabályi rendelkezések értelmében tehát egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek kizárólag akkor kell bejelentkeznie az adóhatósághoz, ha a NAV valamely oknál fogva a biztosítási jogviszonya vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnéséről nem értesült és a fizetési kötelezettségét nem írta elő.

Mi a teendő, ha nem ért egyet a járulékfizetési kötelezettségével?

Amennyiben vitatja fizetési kötelezettségének jogalapját, mert a NAV által megjelölt időszakban Ön biztosított volt, vagy valamely jogcímen jogosult volt egészségügyi szolgáltatásra, esetleg valamely uniós rendelet vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozott, úgy egyeztetési eljárást kezdeményezhet.

Amennyiben a kérdéses időszakban Ön a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozott, úgy az egyeztetési eljárást az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivatalnál kell kezdeményeznie, ez az úgynevezett okirati bizonyítási eljárás. 

Az okirati bizonyítási eljárás során amennyiben okirattal valószínűsíti az érintett időszakra vonatkozóan az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennállását, úgy a jogviszony fennállásának tisztázásáig a kormányhivatal az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában egészségügyi szolgáltatásra jogosultként szerepelteti.

Amennyiben a vitatott időszakban Ön biztosított volt, úgy az egyeztetési eljárást a NAV folytatja le.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyeztetési eljárás során hozott döntés véglegessé válásáig nem tekinthető hátraléknak az egészségügyi szolgáltatási járulékból felhalmozott tartozás, így az alapján a TAJ érvénytelenítésére sem kerülhet sor.

Amennyiben az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség határozattal történő megállapítására utólag kerül sor, a fizetési kötelezettséget a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell teljesíteni.


Melyek a bejelentkezéshez szükséges dokumentumok?

A bejelentkezéshez szükséges dokumentumok (a nyomtatványon kívül):

  • személyazonosításra alkalmas igazolvány, [személyazonosító igazolvány (ideértve az ideiglenes személyi igazolványt is), érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély,
  • lakcímkártya,
  • adóigazolvány,
  • TAJ kártya,
  • meghatalmazás, amennyiben nem az igénylő jár el az ügyben.

 

Mennyi az egészségügyi szolgáltatási járulék összege?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől 7.710,- Ft (257,- Ft/nap), amelyet a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni.

A szociális szövetkezetek esetén kedvezőbb járulékfizetési szabályok érvényesülnek.

A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának, harmadik évben 50 százalékának, negyedik évben 75 százalékának, az ötödik évtől 100 százalékának megfizetésére kötelezett. Négy évnél rövidebb jogviszony esetén a kedvezmény másik jogviszonyban érvényesíthető.

A szociális szövetkezetet megillető kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe. 

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tagi jogviszony szünetelése, illetve a tag közfoglalkoztatási jogviszonya alatt a szövetkezetnek nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.

 

A kötelezett helyett fizetheti-e más az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

A járulékfizetést a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti (pl. a jövedelemmel nem rendelkező személy után a családtagja). A járulékfizetésre kötelezett személynek a járulékfizetés átvállalását az állami adóhatósághoz 15 napon belül be kell jelenteni, mert csak az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé az átvállalás/befizetés. Ha a járulékfizetést átvállaló nem fizeti be a járulékot, a járulékfizetésre egyébként kötelezett személy lesz köteles megfizetni azt, az átvállalástól függetlenül.


Mely egészségügyi ellátások vehetők igénybe e járulék megfizetésével?

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetők jogosultságot szereznek az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai teljes körére.

 

Mely esetben szűnik meg a járulékfizetési kötelezettség?

Az adóhatóság az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésre kötelezett személyt fizetési kötelezettsége megszűnéséről az alábbi esetekben hivatalból értesíti:

  •  ha a fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet a NAV-hoz bejelentettek;
  • egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság bejelentése esetén;
  • ha a NAV hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a fizetésre kötelezett személy külföldön tartózkodik és társadalombiztosítási szempontból nem minősül belföldinek;
  • ha a fizetésre kötelezett elhalálozott.


Mi történik, ha a kötelezett nem fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Amennyiben az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezett személy fizetési kötelezettségének nem tesz eleget és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének hatszorosát, azaz 46.260,- Ft-ot, akkor a kötelezett TAJ száma egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában érvénytelenítésre kerül, vagyis a kötelezett egészségügyi szolgáltatást térítésmentesen nem vehet igénybe.

A TAJ szám érvényességének visszaállítása a tartozás megfizetését vagy a tartozásra vonatkozóan a NAV-nál előterjesztett fizetési kedvezmény engedélyezését követően történik, az erről szóló NAV értesítést követő naptól.

Felhívom a figyelmét arra, hogy a tartozás utólagos megfizetése nem eredményezi a TAJ szám visszamenőleges érvényességét!

 

Jogszabályok