FőoldalSajtószobaEü. VilágnapokSürgősségi betegellátás napja

A sürgősségi betegellátás napja - május 27.

(2020.05.27.)

 

A teljes, egységes szerkezetű tájékoztató letölthető a következő linkről. 

Tartalom:

A kezdeményezésről
A tevékenységről
Hozzáférés az ellátáshoz
Hogy történik az e formában nyújtott ellátások finanszírozása?
Aktualitások
Kitekintés

 

A kezdeményezésről

1994-ben május 27-én, egy Londonban tartott nemzetközi sürgősségi konferencián alakult szakértői csoport tevékenységén alapulva jött létre az Európai Sürgősségi Orvostani Társaság (EuSEM) egy olyan rendszermodell kidolgozása érdekében, amely biztosítja az európai lakosság akut ellátási szükségletének szakmailag megfelelő és időbeni kezelését.

Az EuSEM megalakulásának évfordulója napját annak szenteli, hogy felhívja a sürgősségi betegellátásban résztvevő egészségügyi szolgáltatók, a döntéshozók és az ellátásra szorulók figyelmét az akut ellátás fejlesztésének fontosságára, és ebben közös gondolkodásra, illetve aktív szerepvállalásra ösztönözze őket – például helyi programok szervezésével.

A tevékenységről

A sürgősségi ellátás előre nem tervezhető ellátás, amelynek elmaradása vagy ütemezett rendben történő nyújtása állapotromlást, maradandó egészségkárosodást vagy tűrhetetlen fájdalom fennmaradását eredményezné. Ennek megfelelően tehát sürgősségi ellátást igényelhet minden beteg, függetlenül életkorától, betegsége vagy sérülése természetétől (fizikai, pszichés).

A betegbiztonság és a halasztással járó kockázatok súlya miatt jól szervezett, összehangolt munkára van szükség az egészségügyi szolgáltatók munkarendjén belül és azon kívül is.

Kiemelt fontosságú az állapot súlyosságának, az ellátás sürgősségének megfelelő, egységes rendszerben történő megítélése és objektív szempontok szerint történő értékelésére, amelynek támogatására 2019-től bevezették a Magyar Sürgősségi Triázs Rendszer kötelező alkalmazását.

Az egészségügyi szolgáltatók munkarendjén kívül (munkarend szerinti munkaidő befejezésének időpontjától a következő napi munkaidő kezdetéig) az ügyeleti ellátás célja biztosítani a beteg vizsgálatát, egészségi állapotának észlelését, alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzését, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő sürgősségi beutalását.

Mind a sürgősségi ellátásban, mind az ahhoz való hozzáférés biztosításában aktívan részt vesz az állami mentőszolgálat is, melynek feladatait az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) látja el.

Jogszabály rögzíti a sürgős szükség körébe tartozó, életet veszélyeztető állapotokat és betegségeket is, amelyek esetén a beteg állapotának stabilizálásáig végzett ellátásokat az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül biztosítani kell a Magyarország területén tartózkodó személy részére (ilyenek például a légzésleállással járó állapotok, görcsrohamok, mérgezések, nyílt törések, mentális állapottal összefüggő közvetlen veszélyeztető állapotok).

Hozzáférés az ellátáshoz

Sürgősségi ellátást igénylő kórkép miatt előre nem tervezett felvételre jelentkező, vagy előzetes szakorvosi vizsgálat nélkül jelentkező, vagy beszállított beteg fogadására a fekvőbeteg-ellátásra engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató sürgősségi betegellátó osztályt köteles kialakítani. A sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás szakmai és tárgyi feltételeit jogszabály határozza meg (amely egyéb osztályokon is előírja bizonyos, sürgősségi ellátás nyújtásához szükséges tárgyi eszközök biztosítását).

E feltételekkel nem rendelkező szolgáltató úgynevezett beteg-fogadóhelyet köteles kialakítani, szintén jogszabályban meghatározott gép-műszerpark biztosításával (pl.: hordozható EKG, defibrillátor, vércukormérő, szabad légutakat biztosító eszközök).

A sürgősségi betegellátó osztályt, illetve beteg-fogadóhelyet könnyen megközelíthető helyen kell kialakítani, és elhelyezkedésről, az útvonalról és az ügyeletes orvos (vezető) nevéről az intézet bejáratánál jól látható és egyértelmű módon tájékoztatást kell kifüggeszteni.

Magyarországon 56 közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató nyújt sürgősségi szakellátást. Az ellátó-helyek többsége járó- és aktív fekvőbeteg-szakellátásként egyaránt biztosítja a hozzáférést a sürgősségi ellátáshoz. A járóbeteg-szakellátásokra kötött finanszírozási szerződések a sürgősségi ellátásokra nem rögzítenek szakorvosi óraszámot, míg az aktív fekvőbeteg-szakellátás tekintetében az ágyak száma fejezi ki a sürgősségi ellátóhelyek kapacitását. Hazánkban összesen 745 sürgősségi ágy áll rendelkezésre, ebből 185 (25%) I-es, 234 (31 %) II-es, 326 (44 %) pedig III-as progresszivitási szintű. A 100 ezer lakosra jutó ágyak megyénkénti számát az alábbi térkép mutatja (országos átlag: 7,6 ágy/100 ezer lakos):

 

Hogy történik az e formában nyújtott ellátások finanszírozása?

A sürgősségi szakellátást nyújtó ellátó-helyek a progresszivitási szint függvényében egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet 16. számú melléklete szerinti havi fix összegű díjazásban részesülnek. Emellett az elvégzett teljesítményük alapján történő finanszírozást elsősorban az ellátás időtartama határozza meg: a 6 óra alatti ellátások a járóbeteg-szakellátás, a 6 óra felettiek pedig az aktív fekvőbeteg-szakellátás keretében, homogén betegségcsoportok (HBCs) szerint számolhatók el. Utóbbi vonatkozásában, a 6-24 óra közötti ellátási idő esetén ún. S-jelű, sürgősségi HBCs-k is finanszírozhatók.

A sürgősségi betegellátás keretében végzett tevékenységükről a szolgáltatók havonta, egy erre a célra kialakított adatlapon, speciális adattartalommal küldenek jelentést a finanszírozó Nemzeti Egészségbiztosítási Pénztár részére.

A jelentési adatok alapján a sürgősségi osztályok 2019. évben az aktív fekvő- és járóbeteg-szakellátás keretében összesen 1 601 011 esetet láttak el. Az esetek 10 ezer lakosra jutó megyénkénti számát az alábbi térkép ábrázolja az ellátó intézmény megyéje szerint (országos átlag: 1 638 eset/10 ezer lakos):

 

Az elmúlt öt évben az aktív fekvő- és járóbeteg-szakellátás keretében végzett sürgősségi ellátások beteg- és esetszámát a következő ábra mutatja be. Az adatok az ellátási volumen mérsékelt fokú emelkedését mutatják. Az egy betegre jutó esetszám 2015. (1,36 eset/beteg) és 2019. (1,35 eset/beteg) között érdemben nem változott.

Az OMSZ mentési esetszámainak alakulását a 2015. és 2019. közötti időszakban évenként az alábbi diagram ábrázolja. A rendelkezésünkre álló esetszámadatok alapján 2015. és 2018. között a mentések száma enyhén növekedett, majd a 2019. évben erőteljesebb emelkedést mutatott.

Aktualitások

A COVID-19 megbetegedések okozta ellátási szükségletek – az ehhez igazított ellátási rend ellenére is – többletterhet róhattak a hazai ellátórendszerre, melynek mértékét 2020. február, március és április hónapokban vizsgáltuk az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A sürgősségi betegellátó osztályok (SBO) betegforgalmát tekintve az ellátott esetszám jelentősen csökkent az előző év azonos időszakához képest a március és április hónapban.


A 6-24 órás időtartamú sürgősségi ellátások elszámolását biztosító, S-jelű homogén betegségcsoportok (HBCs) 2019. és 2020. április havi esetszám különbségét az alábbi diagram mutatja (min. 100 eset 2020-ban). Az ábrából megállapítható, hogy COVID-19 veszélyhelyzet miatt az ellátások esetszáma elmaradt az előző év azonos időszakához képest.

Az OMSZ mentési esetszámadatai alapján, 2019. és 2020. azonos időszakát összehasonlítva megállapítható, hogy a mentési esetszámok alakulásában jelentős eltérés nem mutatkozik, de az áprilisi mentési esetszámok tekintetében a 2020-as érték kissé elmarad a 2019. évitől.

Kitekintés

Az ellátórendszer költséghatékony működésének fontos elemei a jól szervezett, felkészült, megfelelően felszerelt és hozzáférhető sürgősségi ellátóhelyek, melyek munkájuk révén bármely sürgős, potenciálisan egészségkárosodással vagy halállal fenyegető helyzetben hozzájárulnak a túléléshez és az életminőség lehetőségekhez mért helyreállításához.

Ezért minden olyan kezdeményezés támogatandó, amely hozzájárul a sürgősségi ellátás keretében zajló munka szakmai színvonalának fejlesztéséhez, az egységen belüli és az egységek közötti hatékony team-munka és a gördülékeny együttműködés elősegítéséhez.